A köd, és a ködben való vezetés az autósok egyik legnagyobb mumusa, hiszen az egyik legfontosabb érzékszervünk, a látásunk van korlátozva, ami nemcsak zavaró, de romlik miatta a sebesség érzékelésének a képessége és a távolságérzet is. A ködben való vezetés is tanulható, és megfelelő felkészültséggel kevésbé rémisztő. Hasznos tippek Csörgő Lászlótól, a drivingcamp vezetéstechnikai centrum vezető trénerétől.

Az előkészületek

Az első és legfontosabb óvintézkedés ködben: tegyük fel magunknak a kérdést, hogy elinduljunk-e. Ha tudunk várni kicsit, míg felszáll a köd, akkor jobb a békesség alapon várjunk, és tiszta időben induljunk el, így meg is volnánk. Ha azonban mindenképpen indulnunk kell, akkor mielőtt a volán mögé pattannánk, nézzünk szét az autóban. Ellenőrizzük a világító és jelző berendezéseket, hogy minden lámpa és jelzőfény működik-e, tiszta-e – rossz látási viszonyok között szó szerint életmentők lehetnek.

Mehetünk!

Alapszabály: ködben NE használjuk a reflektort! A páraszemcsékről visszaverődik a fény, és vakít, tehát többet ártunk vele, mint használunk, és annyit se látunk majd, mint amúgy. Használjuk a ködlámpákat a látni és látszani elve alapján, erre valók, hiszen az autó alján vannak, így az utat világítják, nem a páraszemcséket.

Előfordulhat, hogy ködben az ablakok és a szélvédők párásodni kezdenek, ezzel rontva egyébként sem ígéretes látási viszonyainkat. Engedjük le picit az ablakot, hogy helyreálljon az élet az autóban.

De ne gyorsan!

Lassú és egyenletes tempóban haladjunk, és minden zavaró tényezőt iktassunk ki, igen, a rádiót is. Mivel a látásunk korlátozott, hagyatkozzunk jobban a többi érzékszervünkre, például a hallásunkra, és a picit lehúzott ablak nemcsak a párát szünteti meg, de jobban tudunk fülelni is.

A sebesség fontos! Ne nyomjuk neki, különösen akkor, ha hirtelen tiszta zónába érkezünk! A köd általában lefelé jön, és a völgyekbe húzódik le. Ezért, ha felfelé menet tisztul a kép, ne kezdjük el adni a kövér gázt, mert alul újabb ködfoltba futhatunk bele, és onnan nehéz visszalassítani, sőt, a hirtelen fékezés vagy sebességváltás a mögöttünk lévőket is megzavarhatja. Ne feledjük, hogy a köd után sokszor fagy jön, ezért sem érdemes gyorsan menni, mert nem látjuk a jeget, és kész is a baj, ha száguldozunk. Ügyeljünk a megfelelő követési távolság betartására is!

Egy apró trükk: ködben a bal forduló az egyik legnehezebb manőver, így, ha ilyesmit kell eszközölnünk, nyugodtan dudáljunk egyet, így adva jelzést a többi autósnak. Tehát ne feküdjünk rá a dudára, hogy „hallod Ica, itt jövök”, csak egy aprót dudáljunk. Akinek van, az bevetheti a fénykürtöt, szintén egy pár másodperc erejéig.

Pihenjünk!

Ködben vezetni olyan, mintha egy tejfolyóban hasítanánk a semmit, nehéz megbecsülni a távolságot és a sebességet, emiatt iszonyatosan kell fókuszálnunk, ami fárasztó. Sőt, maga a fehérség is fárasztó, mintha hipnotizálná az embert. Ezt úgy tudjuk elkerülni, hogy a teret nézzük, ne csupán egyetlen pontot, így kevésbé fogunk fáradni.

És persze álljunk meg pihenni! Ne használjuk el a teljes energiatartalékunkat, és ne a legutolsó pillanatban álljunk félre! Ha kipihenten indulunk útnak, akkor kb. 45 percenként érdemes megállni, bár a köd általában foltokban jön és nem tart sokáig, de ha mégis, mindenképpen szenteljünk időt a pihenésre is.

Balesetmentes közlekedést kívánok és vigyázzunk egymásra az utakon!